Mór Jókai
Mór Jókai was a prominent Hungarian novelist and dramatist, celebrated for his romantic and adventurous storytelling. Born in the early 19th century, he emerged as a significant figure during the Hungarian Revolution of 1848, where he played a leadership role in the uprising in Pest. Jókai's literary career flourished as he penned numerous novels that captivated readers both in Hungary and abroad, particularly in Victorian England. His works often explored themes of love, heroism, and national identity, earning him comparisons to contemporaries such as Charles Dickens. Notably, Queen Victoria herself was among his admirers, reflecting his widespread appeal beyond Hungary's borders. Among his most significant works are 'The Baron's Sons' and 'The Golden Man,' which showcase his ability to blend historical context with rich character development. Jókai's contributions to literature not only enriched Hungarian culture but also influenced European literary trends of the time. His legacy endures as a key figure in Hungarian literature, whose narratives continue to resonate with readers and inspire future generations of writers.
Famous Quotes
View all 19 quotes“A házasság olyan mint egy ostromlott vár, aki kint van be akar menni, aki bent van ki akar jönni””
“Apafi leült, mint valami áldozatra szánt bárány, s első kezdetnek akkora betűt kanyarított a pergamenre, hogy a török fölugrott ijedtében, s azt kérdte, hogy mi az. - Ez egy M betű - válaszolt Apafi. - De hát a többinek is hagyjon kend helyet. - Ez csak kezdőbetű, a többi majd apró lesz. - No hát mondja kegyelmed fennhangon, hogy mit ír. Apafi reszketve írt és mondá: - Minekutána… A basa elkapta előle dühösen a pergament, s ráordított: - Mit “minekutána” és “annakutána”! Mit cikornyázza kegyelmed. Írja kegyelmed úgy, ahogy szokás: “Mi Apafi Mihály, Erdély fejedelme, parancsoljuk neked, hitvány szolga, hogy amint e levelet veszed, legottan mielőttünk Kisselyk helységében megjelenni - fejed vesztésének büntetése alatt - el ne mulaszd.” Punktum. Apafinak nagy bajába került kapacitálhatni a basát arról, miszerint magyar nemesekkel nem szokás ilyen stílusban korrespondeálni: végre is annyit megengedett neki, hogy fogalmazza hát úgy a levelet, ahogy neki jobban tetszik, de tartalma határozott legyen és parancsoló.””
“-Hát még a pusztán sincs egyenlőség?-Amíg emberek lesznek a világon, soha nem is lesz az...””
